Magyarországi YouTube felhasználói statisztika, 2015. A Youtube a Médiamixben című, Kreatív magazin által szervezett októberi workshopon Polyák Balázs (a Google hazai analitikusa) magyar felhasználókra vonatkozó YouTube fogyasztási szokásokat felmérő kutatáso eredményeit publikálta.

Az egyik kutatásban, ami 2015-ben történt, azt vizsgálták, hogy hogyan fogyasztanak videós tartalmat a magyarok, ami tulajdonképpen a Google Magyarország és az NRC közös, 2012-es kutatásának megismétlése volt. A 2012-es kutatás a német TNS-Infratesttel készült, ugyanerre a korcsoportra, ugyanezzel a metodológiával.

Az eredmények sok várt sejtést is megerősítettek, például azt is, hogy a YouTube ismertsége Magyarországon gyakorlatilag már alig tud hová nőni. Az internetes eléréssel rendelkezők 97%-a ismeri, csak 3% ismeri névről, vagy nem hallott róla nagyon semmit. A kutatás továbbá azt is megerősítette, hogy hazánkban is a rádióra, sajtóra és tévére fordított heti óraszámhoz hasonló nagyságrendet produkál a Youtube, vagyis hetente több mint 8.5 órás nézettséget produkál a Youtube.

A következőkben Polyák Balázs prezentációját közöljük, lentebb pedig egy-egy képhez fűzünk hozzá egy gondolatot:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

2012 óta tovább nőtt a YouTube ismertsége, és bár minden korosztályban növekedés tapasztalható, főleg az idősebbek “okolhatóak” ezért a jelenségért. Fiatalabb korosztályok esetében már szaturáció tapasztalható.

Egy nagyon érdekes jelenségre/ellentmondásra is felhívta Balázs a figyelmet: miközben arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen gyakran látogatják meg az adott portált vagy alkalmazást a felhasználók, és néznek ott videót, a beágyazott, tehát „embeddelt” videókat nem számolják. Miért nem? Mert ha egy internetes oldalon látunk egy videót, nagyon ritkán asszociáljuk az adott videót a hostoló céggel, tehát azzal, hogy ez youtube videó. Pl.„a facebookon volt megosztva”, a „444-en láttam”, vagy akár „elküldték Viberen” említések mögött is a YouTube-ra készített tartalomról van vagy lehet szó, és a YouTube szolgálja ki az így látott reklámokat is. Vagyis, valójában több Youtube videót látunk, mint amennyit be tudunk azonosítani.

A Youtube és TV összehasonlításban a leginkább szembetűnő az, hogy tisztán látszik a Prime Time a TV-nél, ám a YouTube esetében egész napos prime timeról beszélhetünk. Miért? Mert bár a TV szolgáltatók egy része (pl. a Digi) már rendelkezik okostelefonos, vagy tablet alkalmazással, amivel szinte bármilyen eszközről nézhetünk pár csatornát, a YouTube alapvetően minden platformra ugyanazokat a tartalmakat szolgáltatja, így tanulták meg használni az emberek ezt. Ehhez hozzájön a korábban már említett beágyazott/embed videók lejátszása, aminek a dinamikája hasonló a tv-hez, de nincs akkora kiugrás benne.

Na de mennyit TV-zünk is YouTube-ozunk valójában?  Külön mérték a hétvégi, és a hét közbeni TV-vel vagy YouTube-al töltött időt (Itt is fontos megjegyezni, hogy az embedded, azaz a beágyazott tartalmak nincsenek benne az elemzésben). Egyrészt megdöbbentő számok jönnek ki, vagyis rengeteget TV-zünk(!), hiszen kb.18 és fél órát egy héten, és YouTubeozunk (kb 8 és fél óra)! Másrészt markáns különbségek rajzolódnak ki – Egyrészt a fiatalok és a 30-44 évesek TV-nézési hajlandósága jóval nagyobbat csökken hétvégén, mint a YouTube nézési hajlandóság, másrészt látjuk, hogy az idősebb populáció még nem néz annyi YouTube-ot, mint a fiatalabbak. Ha megnézzük, hogy ki TV-zik, és ki YouTubeozik, érdekes eredményeket látunk – Például az online populáció TV-zőinek 84%-a használ YouTube-ot, és ez a multichannel jelenség jócskán emelkedett az elmúlt években – Több képernyőre figyelünk.

Ami még érdekesebb, hogy ha az egész mintát nézzük, ha dönteni kellene, hogy inkább TV-t nézzen az ember, vagy YouTube-ot, a válaszadók 31%-a a YouTube mellett tenné le a voksát. Vajon miért lehet ez? Egyrészt, számos kutatásból kiderült már, hogy míg a TV-zés egy lean back jellegű tartalomfogyasztás, addig a YouTubeozás egy lean forward jellegű tevékenység: Aktívan nézzük, a videót, a kapcsolódó tartalmakat, a kommenteket. Viszont a TV-nek hatalmas elérése van: rengeteg olyan háztartás van, ahol a konyhában és a hálószobában is van készülék, a nappali mellett... Viszont van egy olyan része a populációnak, amit nem lehet elérni, ha a tv-re célzunk.
Nézzünk egy korábbi kutatást, amit a Vodafone-al közösen készített a Google Magyarország, a Millward Brown-al, még 2013 legvégén. Azt mérték le, hogy a 20-45-ös célcsoportban mekkora az incremental reach, azaz a célcsoport hány százalékát lehet elérni csak a YouTube-on keresztül? A kampány elég komprehenzív volt, de a lényeg: a TV-kampány teljese reach-e 80,9% volt, a YouTube kampánynak pedig 28.3%, viszont a YouTube elért 7%-nyi olyan embert, akiket a TV-vel sehogyan sem tudtak volna elérni.

Ha a YouTube-ra TV-csatornaként tekintünk, akkor a 3. legnagyobb az RTL klub és a TV2 után elérés szempontjából. Alaphelyzetben lehet pozitívan értékelni, tudniillik a YouTube-on jóval kevesebb reklám van, mint a TV-n. Televízión egy órából 12 perc a reklám, míg Youtube-on 1 óra alatt 1-2 perc. Ez abból fakad, hogy rengeteg tartalom van, percenként 300 órányi tartalmat töltenek fel, és a reklámok eloszlanak. A videós hirdetéseket vették a legkönnyebben észre a válaszadók, ez pedig abból fakadhat, hogy 2012-höz képest már sok reklámozó választja ezt a formátumot – és itt ne csak a hazai cégekre gondoljunk, hanem pl. külföldi cégek is tudnak Magyarországon reklámokat futtatni. – és fordítva!

Ha ennél többre vágysz, akkor megosztottuk a teljes prezentációt: